főoldal | belépés

Optimális Hitelfedezeti biztosítás

Optimális biztosítás

Optimális Hitelfedezeti Biztosítás Ügyféltájékoztatója és Általános Feltételek

         

 

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ

a Lépéselőny Egyesület hitellel rendelkező tagjainak és pártoló tagjainak (továbbiakban: tag) csoportos élet-, rokkantság-, baleset- és betegségbiztosításáról.

Tisztelt Partnerünk!

Engedje meg, hogy néhány szóban bemutassuk azt a biztosítást, amelyet a Lépéselőny Egyesület (a továbbiakban: egyesület) az Ön részére megkötött. Ebben a biztosításban az egyesület a szerződő, a biztosított pedig a tag.

Ez az ügyfél-tájékoztató, amit Ön most a kezében tart, nem helyettesíti a biztosítási feltételeket, pusztán bővebb előzetes tájékoztatásul szolgál.

A biztosítási esemény, amelynek bekövetkezte esetén társaságunk szolgáltatást nyújt,

a legalább 6 hónapja munkaviszonyban álló tagok esetében a biztosítottnak a biztosítás tartamán belül bekövetkező

- halála,

- teljes és végleges munkaképesség-csökkenése (TB I. vagy II. fokozatú rokkantsági csoportba sorolás),

- 60 napot meghaladó időleges munkaképtelensége,

- 60 napot meghaladó munkanélkülisége,

a munkaviszonyban nem álló, vagy a kevesebb, mint 6 hónapja munkaviszonyban álló, vagy egyéb önálló jövedelemszerző tevékenységet folytató tagok esetében a biztosítottnak a biztosítás tartamán belül bekövetkező

- halála,

- teljes és végleges munkaképesség-csökkenése (TB I. vagy II. fokozatú rokkantsági csoportba sorolás),

- baleseti eredetű, 50%-ot meghaladó mértékű végleges (maradandó) egészségkárosodása,

- baleseti eredetű, 10 napot meghaladó kórházi ápolása.

A biztosító szolgáltatása:

- a legalább 6 hónapja munkaviszonyban álló biztosítottnak a biztosítás tartamán belül, de az egy hónapos várakozási időn túl bekövetkező halála vagy teljes és végleges munkaképesség-csökkenése esetén társaságunk kiegyenlíti a biztosítottnak nyújtott hitel hátralékát (tőke, ügyleti kamat, valamint az elmaradt törlesztő részlet(ek) és a késedelmi kamat(ok) esetében azok, amely(ek) 3 hónapnál nem régebben vált(ak) esedékessé). A biztosítottnak a biztosítás tartamán belül bekövetkező, 60 napot meghaladó ideiglenes munkaképtelensége és 60 napot meghaladó munkanélkülisége esetén a biztosító átvállalja a törlesztő részletek fizetését a 61. naptól a további munkaképtelenség időtartamára, de legfeljebb 4 hónapig. Amennyiben a hitelszerződés megkötésekor a biztosított már öregségi nyugellátásban részesült, a biztosító szolgáltatása kizárólag a biztosított halála esetén válik esedékessé.

- a munkaviszonyban nem álló, vagy a kevesebb, mint 6 hónapja munkaviszonyban álló, vagy az egyéb önálló jövedelemszerző tevékenységet folytató biztosítottnak a biztosítás tartamán belül, de az egy hónapos várakozási időn túl bekövetkező halála vagy teljes és végleges munkaképesség-csökkenése vagy baleseti eredetű, 50%-ot meghaladó mértékű maradandó (végleges) egészségkárosodása esetén társaságunk kiegyenlíti a biztosítottnak nyújtott hitel hátralékát (tőke, ügyleti kamat, valamint az elmaradt törlesztő részlet(ek) és a késedelmi kamat(ok) esetében azok, amely(ek) 3 hónapnál nem régebben vált(ak) esedékessé). A biztosítottnak a biztosítás tartamán belül bekövetkező, baleseti eredetű, 10 napot meghaladó kórházi ápolása esetén a biztosító átvállalja 4 havi törlesztő részlet fizetését. Amennyiben a hitelszerződés megkötésekor a biztosított már öregségi nyugellátásban részesült, a biztosító szolgáltatása kizárólag a biztosított halála esetén válik esedékessé.

A biztosítás határozott tartamú. A biztosítás tartama a hitel hátralévő futamidejével egyezik meg. Az egyes biztosítottakra nézve a biztosítási tartam kezdete és egyben a díjfizetési tartam kezdete is felvételi kérelmük egyesület általi befogadását követő nap 0 órája.

A biztosító baleseti kockázatviselése az egyesületbe történő felvétel napját követő nap 0 órakor megkezdődik, feltéve, hogy a szerződés létrejött vagy utóbb létrejön. A biztosító kockázatviselése a nem balesetből eredő biztosítási esemény tekintetében a létrejött és hatályba lépett biztosítási szerződés alapján az Ön egyesületbe történő felvételének napjától számított egy havi várakozási idő elteltével veszi kezdetét. A biztosító kockázatviselésének feltétele az egyes biztosítottak vonatkozásában, hogy az egyesület a biztosítási díjat a biztosító részére az adott biztosítottra nézve megfizesse.

A biztosítási évforduló a biztosítási tartamon belül, minden évben annak a hónapnak az első napja, amely hónapban a biztosítási tartam megkezdődött.

A biztosítás díja, amelyet az egyesület a biztosítottak csoportjára, mint szerződő fizet, havonta esedékes, nagysága az adott hónapban belépő és évfordulós tagok éves díjának összege.

A biztosításnak maradékjogai nincsenek, azaz nem kérhető sem visszavásárlás, sem díjmentes leszállítás. Jelen biztosítási konstrukció nem rendelkezik sem hozam-, sem tőkegaranciával.

A szolgáltatások teljesítésének módja, ideje: a biztosítási eseményt az egyesülethez annak bekövetkeztétől számított 8 munkanapon belül írásban be kell jelenteni. A szolgáltatáshoz szükséges utolsó irat beérkezését követő 30 napon belül a biztosító a kedvezményezettnek az őt megillető összeget kifizeti, azaz kiegyenlíti az Ön hiteltartozását, vagy kifizeti az ideiglenes munkaképtelenség vagy ideiglenes munkaképtelenség tartamára járó törlesztő részleteket.

Vannak bizonyos okok, amelyek bekövetkeztekor társaságunk mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól. Külön is felhívjuk szíves figyelmét ezek közül néhány esetre: a biztosítási esemény

– a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, vagy azzal okozati összefüggésben következett be,

– a biztosított súlyosan gondatlan magatartása következtében következett be,

– a biztosított folyamatos biztosítási jogviszonyának keletkezését követő két éven belül elkövetett öngyilkossága, illetve öngyilkossági kísérlete miatt következett be, még akkor sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el,

– vezetői engedély nélkül történt gépjárművezetés közben következett be, és a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,

– ittas állapotban történt gépjárművezetés közben következett be, és a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,

– bekövetkeztekor a biztosított kábító, bódító szerek hatása alatt állt vagy egyéb vegyi anyagot bódító szerként alkalmazott, és a káresemény ezzel okozati összefüggésben következett be,

– a biztosított súlyosan ittas állapotával okozati összefüggésben következett be,

– azzal okozati összefüggésben következett be, hogy a biztosított olyan gyógyszert szedett, amelyet számára nem orvos rendelt,

– atommag szerkezetének módosulása, radioaktív vagy egyéb ionizáló sugárzás miatt következett be,

– a biztosítottnak háborús cselekményekben, valamelyik fél mellett történő aktív részvétele miatt következett be. Háborúnak minősül: háború (hadüzenettel vagy anélkül), határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés, vagy be nem jelentett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás, vagy csak tengeri akció), kommandótámadás, terrorcselekmény. Kommandótámadás és terrorcselekmény esetén nem minősül háborús cselekményben való aktív részvételnek, ha a biztosított az áldozatok érdekében lép fel.

– a biztosítási esemény olyan baleset vagy betegség következménye, amely már a biztosítás megkötése előtt bekövetkezett, vagy fennállt,

– a biztosított halála vagy teljes és végleges munkaképesség csökkenése a biztosított által szándékosan elkövetett, súlyos bűncselekmény folytán vagy azzal összefüggésben következett be,

– a biztosított halála a biztosítottra vonatkozó szerződés létrejöttétől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkosság miatt következett be.

A szerződés a biztosítottra vonatkozóan a következők miatt szűnhet meg:

– a teljes hiteltartozás visszafizetése,

– a díj nem fizetése,

– felmondás,

– a szerződő jogutód nélküli megszűnésével,

– lejáratkor, amennyiben a biztosítási tartamot nem hosszabbították meg,

– a biztosított tartamon belül bekövetkezett halála vagy teljes és végleges munkaképesség-csökkenése (a biztosítási összeg kifizetését követően).

Biztosítónk főbb adatai

A Groupama Garancia Biztosító Zrt 2009. április 1-jén a Groupama Biztosító és az OTP Garancia Biztosító fúziójával alakult meg. Közel 1,3 millió ügyfelével, 150 fiókból álló hálózatával a Groupama Garancia Biztosító a hazai biztosítási piac egyik legjelentősebb szereplője. Az európai élvonalhoz tartozó francia Groupama Csoport háttere a nagyobb tőkeerő, a külföldi kapcsolatrendszer és a 100 éves szakmai hagyományok révén kedvező távlatokat jelent az ügyfelek, a partnerek és a munkatársak számára is. Cégjegyzékszámunk: 01-10-041071, adószámunk: 10207349-2-44.

Székhelyünk: 1051 Budapest, Október 6. u. 20.

Központi ügyfélszolgálatunk: 1146 Budapest, Erzsébet királyné útja 1/c. és 1114 Budapest, Hamzsabégi út 37.

Postacímünk: 1380 Budapest, Pf. 1049

Központi telecenter: +36 1 467 3500

Központi faxszámunk: +36 1 361 0091,

Központi e-mail címünk info@groupamagarancia.hu

Számos helyi irodával rendelkezünk az ország egész területén. Ezek címét, telefonszámát, valamint biztosítótársaságunk és termékeink részletesebb bemutatását megtalálja honlapunkon, a www.groupama-garancia.hu címen.

A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete gyakorolja. A Felügyelet elérhetőségei: székhely: 1013 Budapest, Krisztina körút 39., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, helyi tarifával hívható telefonszám: +36 40 203 776, központi fax: +36 1 489 9102, e-mail: ugyfelszolgalat@pszaf.hu

 

Titok- és adatvédelem

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 153.§-a értelmében a biztosítót titoktartási kötelezettség terheli minden olyan rendelkezésre álló adattal kapcsolatban, amely a biztosító egyes ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására, vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik. Az ilyen, biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosító csak akkor adhatja ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője

a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

A biztosító titoktartási kötelezettsége azonban a 2003. évi LX. tv. 157. §-a értelmében meghatározott szervezetekkel kapcsolatban nem áll fenn. E szervezeteknek a biztosító az ügyfelek adatait adott esetekben továbbítani köteles, ügyfeleink erre vonatkozó írásos hozzájárulása nélkül is.

E szervezetek a következők: a feladatkörében eljáró Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete; a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozóhatóság és ügyészség; büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bíróság, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó; a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző; adóügyben az adóhatóság, ha annak felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli; a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat; a biztosító, a biztosításközvetítő, a szaktanácsadó, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviselete, ezek érdekképviseleti szervezetei, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal; a feladatkörében eljáró gyámhatóság; az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatóság; külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szerv; a viszontbiztosító, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítók; az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosító; a biztosítók által létrehozott és működtetett kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végző. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálat részére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószer-kereskedelemmel, terrorizmussal, illegális fegyverkereskedelemmel, vagy a pénzmosás bűncselekményével van összefüggésben. A biztosító a nyomozóhatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésre is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosítók, valamint az általuk létrehozott és működtetett központi információs rendszer elemei közötti olyan adatszolgáltatás, mely egyedi azonosításra nem alkalmas, a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Pénzügyminisztérium részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

Ügyfeleink jogai

Számunkra a legfontosabb az elégedett ügyfél. Ezen célunk eléréséhez a legnagyobb segítséget hiányosságaink visszajelzésével kaphatjuk. Ezért kérjük, hogy amennyiben már létrejött szerződésével, vagy biztosító társaságunk működésével kapcsolatban bármilyen kérése, kérdése vagy problémája lenne, forduljon a biztosítás közvetítőjéhez, helyi irodánkhoz, vagy hívja Groupama Garancia Biztosító Zrt központi telecenterét : +36 1 467 3500-es számon.

Amennyiben minden erőfeszítésünk ellenére sem sikerült problémáját orvosolni, kérjük, forduljon írásban panaszokkal foglalkozó szervezeti egységünkhöz.

Társaságunk panaszkezelési szabályzatát megtalálja a www.groupama-garancia.hu  weboldalunkon.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvényben foglalt fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezhető, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén ügyfelünk bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület (levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, telefon: +36 1 489 9100, e-mail: pbt@pszaf.hu) eljárását kezdeményezheti.

A permegelőző eljárások közül ügyfelünk közvetítői eljárást is kezdeményezhet a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései és a mindenkor hatályos magyar jogszabályok irányadók.

A mindkét fél megelégedésére szolgáló kapcsolat reményében

 

Jelen biztosítás szerződési feltételei a Groupama Biztosító Zrt-vel kerültek kialakításra.

Itt az eredeti, jelenleg is hatályos szerződési feltételeket ismertetjük az eredeti szövegezéssel.

A Groupama-Garancia Biztosító Zrt. 2009. április 1-jén alakult meg a Groupama Biztosító Zrt. és az OTP Garancia Biztosító Zrt. fúziójával.

A jogelőd biztosítók minden megállapodása, vállalása és szerződése az eredeti szerződési feltételekkel a Groupama-Garancia Biztosító Zrt-re, mint jogutódra változatlan tartalommal érvényesek

 

Kérdésem van!                                            Megkötöm a biztosítást

 

 

Csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosítás általános feltételei

Általános rendelkezések

  1. A jelen általános feltételek az Groupama Biztosító Résztvénytársaság (a továbbiakban: biztosító) csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosítási szerződéseire érvényesek, feltéve, hogy a szerződést e feltételekre hivatkozással kötötték.
  1. Jelen általános feltételek csak a különös feltételekkel együtt érvényesek.
  1. A biztosítás a szerződő és a biztosító kölcsönös írásbeli megállapodása alapján jön létre. A biztosítás annak tartamán belül bárhol, bármikor bekövetkező biztosítási eseményekre terjed ki. A felek közös megállapodással ennél mind területi, mind időbeli értelemben szűkebb körben is megállapodhatnak, azzal a mindenkor érvényes kikötéssel, hogy a biztosítási eseményhez vezető balesetnek is a kockázatviselés tartama alatt kell megtörténnie.
  1. Szerződő: az a fél, aki a szerződés megkötésére ajánlatot tesz, és a díj fizetésére kötelezettséget vállal.

Biztosítottak: a szerződő által meghatározott személyek, akiknek az életével, egészségi állapotával kapcsolatos eseményekre a szerződés létrejön.

Kedvezményezett: az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosítási szerződésben megjelölt szolgáltatásra jogosult. A szerződésben kedvezményezett lehet a biztosított, a szerződő, a szerződésben megnevezett más személy(ek). A biztosított életében esedékes szolgáltatások kedvezményzettje a biztosított, ha a szerződésben más kedvezményzettet nem neveztek meg. A biztosított halála esetén a kedvezményezett a biztosított örököse, ha a szerződésben más kedvezményezettet nem jelöltek meg, vagy ha a kedvezményezett jelölése hatályát vesztette, illetve érvénytelen.

  1. A biztosító kockázatviselése az ajánlat aláírását követő nap 0 órájakor kezdődik meg, feltéve, hogy a szerződés létrejött vagy utóbb létrejön, és az első díjrészletet a biztosító számára megfizették vagy a díjfizetést illetően halasztásban állapodtak meg. A felek közös megegyezéssel ennél későbbi kockázatviselési kezdetben is megállapodhatnak.
  1. A biztosítás díjfizetési kezdete azonos a kockázatviselés kezdetével. Biztosítási évforduló: a naptári évnek azon napja, amelyre a biztosítás díjfizetési kezdete esik.

A biztosítási tartam a biztosítás díjfizetési kezdetétől számított és díjjal fedezett egy év. Amennyiben a 16. pontban részletezett év végi elszámolás lezárásáig a szerződő felek nem intéznek egymáshoz ellenkező tartalmú nyilatkozatot, a biztosítási díj újbóli megállapításával (amennyiben az új díjat a szerződő elfogadja) a biztosítási tartam további egy évvel meghosszabbodik. Amennyiben az újonnan megállapított díjat a szerződő nem fogadja el, ezt a tényt az új díjról szóló értesítés kézhezvételétől számított 15 napon belül a biztosító tudomására kell hoznia. A biztosítási tartam ezen meghosszabbítása a szerződő és a biztosító egyetértése esetén folyamatosan, többször ismételhető.

  1. Jelen biztosításnak maradékjogai nincsenek, azaz nem vásárolható vissza és díjmentes leszállítás sem igényelhető.

Egyéb rendelkezések

  1. A biztosítottak vonatkozásában a személyükre szóló biztosítás a biztosítóval szemben támasztható minden igény nélkül megszűnik, ha a biztosított kikerül a szerződő által meghatározott biztosítotti körből.
  1. A biztosítási eseményt, a szolgáltatási igénnyel együtt a biztosítóhoz, annak bekövetkeztétől számított 15 napon belül be kell írásban bejelenteni. Ha a biztosítási eseményt (szolgáltatási igényt) olyan időben jelentették be, hogy emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.
  1. A biztosító vállalja, hogy
  • a kedvezményezettet megillető összeget a szolgáltatáshoz szükséges összes irat beérkezését követő 15 napon belül a  kedvezményezettnek közvetlenül kifizeti. A biztosító a szerződő igénye esetén lehetővé teszi számára a szolgáltatásban való közreműködést,
  • a biztosítási évforduló alkalmával a szerződő által megadott létszámadatok alapján a 16. pontban részletezett elszámolást három munkanapon belül elkészíti és a szerződő részére továbbítja. Ebben az esetben az egyeztetésből eredő és a szerződő javára járó díjkülönbözetet a tárgyévi biztosítási díjra jóváírja, vagy a szerződő ilyen irányú igénye esetén a szerződő részére visszautalja.
  1. A szerződő vállalja, hogy
  • a biztosítottak azonosítására szolgáló listát, amely tartalmazza a biztosítottaknak a biztosítás megkötéséhez való hozzájárulását és az esetleges kedvezményezetti jelöléseket is, összeállítja, és kérés esetén a biztosítónak eljuttatja,
  • az előzetesen meghatározott biztosítási díjat mindenkor annak esedékességekor, a díjfizetési időszak első napján megfizeti a biztosító számlájára,
  • a 16. pontban részletezett év végi elszámolás alapján a biztosítónak járó díjkülönbözetet az elszámolás kézhezvételétől számított 8 napon belül a biztosító számlájára befizeti,
  • amennyiben a szerződő egyben a biztosított munkáltatója, a biztosítottat ért munkahelyi baleset esetén annak körülményeit jegyzőkönyvben rögzíti és azt a biztosító rendelkezésére bocsátja,
  • minden, a biztosítás érvényességével, a díjfizetéssel összefüggő, illetve a kárrendezéshez szükséges iratba a biztosítónak betekintést enged.
  1. A szerződő köteles telephelyének megváltozását és új címét a biztosítónak bejelenteni.
  1. A biztosítási igények az esedékességtől számított öt év elteltével elévülnek.
  1. A szerződőnek a biztosítóval egy biztosítottra és egy biztosítási kockázatra vonatkozóan csak egy érvényes Csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosítása lehet.
  1. Az adatvédelmi és titoktartási kötelezettség alóli felmentés:

- A szerződő és a biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy a szerződés megkötésével, fenntartásával és a biztosító szolgáltatásával összefüggő adatokat – beleértve a biztosított egészségi állapotára vonatkozó adatokat is – a biztosító beszerezze és nyilvántartsa, és ebben a körben felhasználja. Egyúttal felmenti az ezen adatokat szolgáltató és a biztosított adatait kezelő intézményeket, illetve személyeket a titoktartási kötelezettség alól. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat biztosítási titokként kezelni, és időbeli korlátozás nélkül megtartani.

A biztosítás díja

16. A biztosítás éves díját, amely a szerződés megkötésekor illetve a tartam meghosszabbításkor esedékes, a szerződő fizeti. A szerződő választhat az éves díjfizetéstől eltérő (havi, negyedéves, féléves) díjfizetési gyakoriságot is. Évestől eltérő díjfizetési gyakoriság (részletfizetés) választásánál egy részlet megfizetésének 45 napot meghaladó késedelme esetén - amennyiben a szerződés a 20. pontban foglaltak alapján nem szűnik meg - a teljes éves díj esedékessé válik.

A tárgyhavi biztosítási díj alapja a tárgyhót megelőző hónap zárólétszáma. A biztosítási év elején a fennálló létszám alapján a biztosító előzetes díjat állapít meg. Az év közbeni létszámváltozás miatti díjkorrekciót a felek a biztosítási évfordulón utólagos elszámolással állapítják meg.

A biztosítottak névszerinti listája jelen szerződés elválaszthatatlan részét képezi függetlenül attól, hogy azt a szerződő vagy a biztosító kezeli.

A biztosítási díj alapjának megállapításában, az adatközlés módjában a fentiektől eltérően is megállapodhatnak, és azt a szerződésben rögzíthetik a felek.

A biztosítási díj kiszámítása a biztosítottak életkorának, nemének, tevékenységének, valamint a biztosítási összeg nagyságának és a díjfizetés gyakoriságának a figyelembevételével történik. Amennyiben a biztosítottak foglalkozása, illetve egyéb tevékenysége veszélyes tevékenységnek minősül, a biztosító pótdíjat számít fel. Amennyiben a szerződő egyidejűleg több különböző tevékenységet végez, a biztosító a díjat a nagyobb veszélyességű tevékenység alapján állapítja meg.

A biztosítási díj a biztosítási évfordulón egy évre, minden egyes a szerződő által választott kockázatra külön kerül megállapításra.

17. Amennyiben a biztosítottak tevékenysége a szerződés tartama alatt a balesetveszélyesség szempontjából megváltozik, a szerződő köteles a változást a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül írásban bejelenteni.

E változást a biztosító a körülmények lényeges megváltozásának tekinti, s ezért az ajánlat felvételekor alkalmazott kockázatelbírálási előírások szerint jogosult új díjat megállapítani, azaz a korábbi díjat a körülmények változása szerint csökkenteni vagy növelni. Az új díj megállapításáról a szerződőt 15 napon belül írásban kell értesíteni. Az új díj a megállapítását követő első díjfizetési időszaktól esedékes, a biztosító kockázatviselése folyamatos.

Amennyiben a szerződő a biztosítottak tevékenységére, illetve annak megváltozására vonatkozó közlési kötelezettségét megsértette, a biztosító olyan arányban teljesíti szolgáltatását, amilyen arányban a ténylegesen fizetett díj a megváltozott körülmények miatt megállapítható magasabb díjhoz aránylik.

Amennyiben a szerződő a módosított díjat nem fogadja el, a biztosítási szerződés az új díj közlésétől számított 30. napon megszűnik.

  1. A szerződő minden évben, a biztosítási évforduló alkalmával köteles a biztosítónak az előző (eltelt) biztosítási év havonkénti létszámadatáról írásbeli kimutatást benyújtani, valamint a következő biztosítási évre vonatkozó díj megállapításához szükséges adatokat megadni.
  1. Ha a szerződő a biztosítás díját annak esedékessége időpontjáig nem egyenlítette ki, a biztosító a kockázatot az első elmaradt díj esedékességétől számított két hónapig viseli. Ha ezalatt a szerződő az elmaradt díjat nem pótolja, a szerződés az első elmaradt díj esedékességétől számított két hónap elteltével megszűnik.

Mentesülés a szolgáltatás teljesítése alól, a kockázatviselésből kizárt események:

20.     A biztosító mentesülése:

A biztosítási összeget a biztosító nem fizeti ki, ha az alábbiakban felsorolt mentesülési okok bármelyike a biztosító által bizonyítható módon fennáll:

  • A biztosítási eseményt a kedvezményezett szándékosan, vagy a szerződő illetve a biztosított jogellenesen, szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
  • A biztosított súlyosan gondatlan magatartásának következtében következett be.
    • Vezetői engedély nélkül történő gépjárművezetés közben következett be, a gépjárműnek nem volt érvényes forgalmi engedélye, a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett, és ezek a tények valamelyike a baleset bekövetkeztében közrehatott.
    • Ittas állapotban történő gépjárművezetés közben következett be, és a biztosított más közlekedési rendszabályt is megszegett.
    • A bekövetkeztekor a biztosított kábító, bódító szerek hatása alatt állt, vagy egyéb vegyi anyagot bódító szerként alkalmazott és a káresemény ezzel okozati összefüggésben következett be.
    • A biztosított súlyosan ittas állapotával (VAK 2,51‰-et meghaladó) okozati összefüggésben következett be.
    • Azzal okozati összefüggésben következett be, hogy a biztosított olyan gyógyszert szedett, amelyet számára nem orvos rendelt.
    • A baleset a biztosított munkavégzése során a munkavédelmi szabályoknak a biztosított által történő súlyos megsértése miatt következett be.
  • A biztosító mentesül a szolgáltatás kifizetése alól, a szerződésben előírt közlési és változás bejelentési kötelezettség megsértése esetén.
  • A biztosító mentesül a szolgáltatás kifizetése alól, a biztosítási esemény biztosított folyamatos biztosítási jogviszonyának keletkezését követő kettő éven belül elkövetett öngyilkossága, illetve öngyilkossági kísérlete miatt következett be, még akkor sem, ha a biztosított azt tudatzavarban követte el.

21.     A kockázatviselésből kizárt események:

  • A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, melyek oka egészben, vagy részben:
    • Kóros elmeállapot.
    • Atommag szerkezetének módosulása, radioaktív, vagy egyéb ionizáló sugárzás miatt.
    • A biztosítottnak háborús cselekményekben valamelyik fél mellett történő aktív részvétele. Háborúnak minősül: háború (hadüzenettel, vagy anélkül) határvillongás, felkelés, forradalom, törvényes kormány elleni puccs, vagy puccskísérlet, népi megmozdulás, (pl.: nem engedélyezett tüntetés, be nem jelentett sztrájk) idegen ország korlátozott célú hadicselekményei (Pl.: csak légi csapás, csak tengeri akció), kommandótámadás, terrorcselekmény. Kommandótámadás és terrorcselekmény esetén nem minősül háborús cselekményben való aktív részvételnek, ha a biztosított az áldozatok érdekében lép fel.
  • Amennyiben a szerződés egészségi nyilatkozat kitöltése és/vagy orvosi vizsgálat nélkül jön létre, akkor a biztosító kockázatviselése nem terjed ki a szerződés hatálybalépésének időpontjában betegállományban lévő munkavállalókra. Munkába lépésüket követően – biztosítási díj megfizetése ellenében – a kockázatviselésbe bevonhatóak.
  • A biztosító kockázatviselése nem terjed ki azokra az eseményekre, amelyek okozati összefüggésben vannak a felsorolt sporttevékenységekkel:
    • Válogatott első, vagy másodosztályba sorolt sporttevékenység.
    • Repülő sportok (sportrepülés, vitorlázó és motoros repülés, sárkány és ultrakönnyű repülőgéppel történő repülés, ejtőernyőzés, paplan-repülés, és hőlégballonozás).
    • Autó-motor sportok: gépkocsi és motorkerékpársport, rally, ügyességi versenyek gépkocsival, go-kart sport, autocrash-sport, és motorcsónak-sport.
    • Búvárkodás légzőkészülékkel 40 méter alá, félkezes illetve nyílt tengeri vitorlázás, vadvízi evezés, hegymászás, sziklamászás az ötödik foktól, magashegyi expedíció, barlangászat.
  • A biztosító nem minősíti balesetnek a megemelés, rándulás, habituális ficam, patológiás törés, fagyás, napszúrás, hőguta eseteit.
  • A biztosító nem tekinti biztosítási eseménynek:
    • Kizárólag kozmetikai jellegű plasztikai beavatkozások kezelésének következményeit.
    • A biztosított terhességével, szülésével összefüggésben bekövetkező eseményeket, kivéve, ha a szerződés másképpen rendelkezik.

Záró rendelkezések:

  1. A biztosítás megszűnik:

     - díjnemfizetéssel,

     - a szerződő jogutód nélküli megszűnésével,

     - lejáratkor, amennyiben a biztosítási tartamot nem hosszabbították meg.

23  Jelen általános feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései és a hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

24. A biztosítással kapcsolatos panaszokkal a biztosító központjához lehet fordulni (1114. Budapest, Hamzsabégi út 37.)

Halálesetre szóló csoportos biztosítás különös feltételei

  1. Jelen biztosításban biztosítási esemény a biztosított tartamon belüli halála.
  1. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a kötvényben meghatározott összeg kifizetésére vállal kötelezettséget.
  1. A haláleseti szolgáltatás kedvezményezettje - amennyiben a biztosított, vagy a biztosított írásbeli hozzájárulásával a szerződő kedvezményezettet nem jelölt - a biztosítottal együttélő házastárs vagy legalább egy éve együttélő élettárs. Ilyenek nemlétében a biztosított örökösét kell kedvezményezettnek tekinteni.
  1. A szolgáltatáshoz szükséges iratok:

- biztosítási esemény (szolgáltatási igény) bejelentése,

- a szerződő igazolása a biztosítotti jogviszonyról,

- hatósági eljárás esetén a határozat,

- halotti anyakönyvi kivonat,

- kedvezményezetti jelölés hiányában az örököst megállapító közjegyzői vagy bírósági határozat.

A fentieken felül a biztosítónak jogában áll minden, a biztosítási eseménnyel kapcsolatba hozható iratba betekinteni.

  1. A biztosító 1 hónap várakozási időt köt ki (a szerződéskötéskor már biztosítotti körben lévők esetében a szerződéskötéstől számítva a biztosítotti körbe újonnan belépők esetében a belépés napjától számítva). A várakozási idő alatt bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító nem fizet szolgáltatást, csak a biztosítottra a haláleseti kockázatra befizetett díjat fizeti vissza a szerződő részére.

     A várakozási idő nem vonatkozik arra az esetre, ha a biztosított

     - baleset,

     - vagy a kockázatviselés kezdetét követően fellépő heveny fertőző betegség (előzmény nélkül hirtelen fellépő bakteriális, vírusos, gombás, vagy protozoon okozta megbetegedés)

     következtében halt meg.

  1. Jelen biztosításban baleset a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő, olyan külső behatás, amelynek következtében a biztosított azonnal, vagy a balesettől számított egy éven belül meghal.
  1. A biztosítási összeget a biztosító a kedvezményezett kizárásával a biztosított örökösének fizeti ki, ha a biztosítási esemény a kedvezményezett szándékos magatartásának következménye.
  1. A biztosítási összeget a biztosító nem fizeti ki, ha az alábbiakban felsorolt mentesülési okok bármelyike bizonyíthatóan fennáll:

A biztosítási esemény

  • a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, vagy azzal okozati összefüggésben következett be,
  • a biztosított súlyosan gondatlan magatartása következtében következett be,
  • a biztosított folyamatos biztosítási jogviszonyának keletkezését követő két éven belül elkövetett öngyilkossága, illetve öngyilkossági kísérlete miatt következett be, még akkor sem, ha  azt a biztosított tudatzavarban követte el,
  • vezetői engedély nélkül történt gépjárművezetés közben következett be, és a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,
  • ittas állapotban történt gépjárművezetés közben következett be, és a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,
  • bekövetkeztekor a biztosított kábító, bódító szerek hatása alatt állt vagy egyéb vegyi anyagot bódító szerként alkalmazott, és a káresemény ezzel okozati összefüggésben következett be,
  • a biztosított súlyosan ittas állapotával okozati összefüggésben következett be,
  • azzal okozati összefüggésben következett be, hogy a biztosított olyan gyógyszert szedett, amelyet számára nem orvos rendelt,
  • atommag szerkezetének módosulása, radioaktív vagy egyéb ionizáló sugárzás miatt következett be,
  • a biztosítottnak háborús cselekményekben, valamelyik fél mellett történő aktív részvétele miatt következett be. Háborúnak minősül: háború (hadüzenettel vagy anélkül), határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés, vagy be nem jelentett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás, vagy csak tengeri akció), kommandótámadás, terrorcselekmény.
  1. Jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben a biztosító által kiadott Csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosítás általános feltételei, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései és a hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

 

Rokkantságra szóló csoportos biztosítás különös feltételei

1.  Jelen biztosításban biztosítási esemény a biztosított tartamon belüli végleges és teljes (100%-os, bármely kereső foglalkozásra való alkalmatlansággal járó) munkaképtelenségét magyar társadalombiztosítási szerv által megállapító I. és II. fokozatú rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjba helyezése, feltéve, hogy a rokkantosítást eredményező betegség vagy baleset a biztosítás kockázatviselése alatt következett be. A felek közös megegyezéssel ennél szűkebb, csak baleseti rokkantsági nyugdíjba helyezésre vonatkozó fedezetben is megállapodhatnak.

2.  A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a kötvényben meghatározott összeg kifizetésére vállal kötelezettséget.

  1. Amennyiben a biztosított, vagy a biztosított írásbeli hozzájárulásával a szerződő kedvezményezettet nem jelölt, a 2.) pontbeli szolgáltatás kedvezményezettje a biztosított.
  1. A szolgáltatáshoz szükséges iratok:
  • biztosítási esemény (szolgáltatási igény) bejelentése,
  • a szerződő igazolása a biztosítotti jogviszonyról,
  • hatósági eljárás esetén a határozat,
  • társadalombiztosítói határozat a rokkantnyugdíjazásról,
  • a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság határozata a nyugdíj megállapításáról.

     A fentieken felül a biztosítónak jogában áll minden, a biztosítási eseménnyel kapcsolatba hozható iratba betekinteni.

5.  A biztosító 3 hónap várakozási időt köt ki a nem baleseti rokkantsági szolgáltatásra (a szerződéskötéskor már a biztosítotti körben lévők esetében a szerződéskötéstől számítva; a biztosítotti körbe újonnan belépők esetében a belépés napjától számítva). A várakozási idő alatt bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító nem fizet szolgáltatást.

A várakozási idő nem vonatkozik arra az esetre, ha a biztosított a kockázatviselés kezdetét követően fellépő heveny fertőző betegség (előzmény nélkül hirtelen fellépő bakteriális, vírusos, gombás, vagy protozoon okozta megbetegedés) következtében rokkant meg.

  1. A biztosítási összeget a biztosító nem fizeti ki, ha az alábbiakban felsorolt mentesülési okok bármelyike bizonyíthatóan fennáll:

     A biztosítási esemény

  • a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, vagy azzal okozati összefüggésben következett be,
  • a biztosított súlyosan gondatlan magatartása következtében következett be,
  • a biztosított öngyilkossági kísérlete miatt következett be, még akkor sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el,
  • vezetői engedély nélkül történt gépjárművezetés közben következett be, és a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,
  • ittas állapotban történt gépjárművezetés közben következett be, és a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,
  • bekövetkeztekor a biztosított kábító, bódító szerek hatása alatt állt vagy egyéb vegyi anyagot bódító szerként alkalmazott, és a káresemény ezzel okozati összefüggésben következett be,
  • a biztosított súlyosan ittas állapotával okozati összefüggésben következett be,
  • atommag szerkezetének módosulása, radioaktív vagy egyéb ionizáló sugárzás miatt következett be,
  • azzal okozati összefüggésben következett be, hogy a biztosított olyan gyógyszert szedett, amelyet számára nem orvos rendelt,

      továbbá, ha

  • a biztosítottnak háborús cselekményekben, valamelyik fél mellett történő aktív részvétele miatt következett be. Háborúnak minősül: háború (hadüzenettel vagy anélkül), határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy, puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy, csak tengeri akció), kommandó-támadás, terrorcselekmény.

Kommandó-támadás és terrorcselekmény esetén nem minősül háborús cselekményekben való aktív részvételnek, ha a biztosított az áldozatok érdekében lép fel.

7.  Jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben a biztosító által kiadott Csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosítás általános feltételei, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései és a hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

Időleges munkaképtelenség esetén napi térítésre szóló csoportos biztosítás különös feltételei

  1. Jelen biztosításban biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítás tartamán belül saját betegsége, vagy balesete miatt bekövetkező, orvosilag igazolt munkaképtelen állapot (a továbbiakban: betegállomány), feltéve hogy a betegállomány tartama a kötvényben rögzített önrészesedési időtartamot meghaladja. Baleseti eredetű munkaképtelenség esetén a biztosítási eseményhez vezető balesetnek a kockázatviselési időszakban kell bekövetkeznie.

Amennyiben a betegállományt megszakítják, úgy a megszakítás utáni betegállományba kerülés új biztosítási eseménynek minősül, tehát az önrészesedési időszak erre a betegállományra is vonatkozik.

  1. A biztosító a kötvényben meghatározott napi térítést fizeti a betegállomány minden napjára, az önrészesedési időtartam napjainak kivételével.

Önrészesedési időtartam: Az 1.) pont szerinti betegállománynak az első, kötvényben meghatározott számú napból álló időszaka. A biztosító az önrészesedési időtartam napjaira nem nyújt térítést.

  1. Egy biztosított esetében a szolgáltatás biztosítási évenként legfeljebb 100 napi térítés lehet. Ha a biztosított betegállománya különböző biztosítási években kezdődik illetve végződik, ezen betegállomány minden napját ahhoz a biztosítási évhez kell számítani, amelyben a betegállomány megkezdődött (függetlenül attól, hogy erre az első napra a biztosító nyújtott-e térítést).
  1. Jelen biztosításban a biztosító csak a Magyarországon eltöltött betegállományi napokra nyújt szolgáltatást.
  1. A biztosítás megkötéséhez a szerződő az ajánlatot, a biztosítottak egészségi nyilatkozatot tartoznak tenni.
  1. A biztosított a biztosítás megkötésekor köteles a biztosítás elfogadása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, melyeket ismert, vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően adott válaszaival a biztosított közlési kötelezettségének tesz eleget.

A közlési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli.

A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosítót szolgáltatási kötelezettség nem terheli, kivéve, ha bizonyítják, hogy a biztosító az elhallgatott körülményt a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

  1. A biztosító kockázatviselése - a Csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosítás általános feltételeiben foglaltaktól eltérően - az egyes biztosítottak tekintetében az egészségi nyilatkozat beérkezését követő nap 0. órájakor kezdődik.
  1. Amennyiben a biztosított vagy a biztosított írásbeli hozzájárulásával a szerződő kedvezményezettet nem jelölt, a 2.) pontbeli szolgáltatás kedvezményezettje a biztosított.
  1. A szolgáltatáshoz szükséges iratok:

- a biztosítási esemény (szolgáltatási igény) bejelentése,

- a munkaképtelen (beteg)állományba helyező orvos igazolása a megbetegedés jellegéről, a betegállomány tartamáról,

- hatósági eljárás esetén a nyomozást megszüntető határozat, vagy jogerős bírói ítélet,

- bármely, a biztosítási eseménnyel kapcsolatba hozható egyéb irat, mely a betegség bekövetkeztét, lefolyását, tartamát, a kifizetés jogosságát igazolja.

  1. A betegállományi szolgáltatásra a biztosító a szerződés megkötésétől számított 1 hónap várakozási időt köt ki. Az ezen idő alatt kezdődő betegállományra napi térítést abban az esetben sem teljesíti a biztosító, ha annak tartama a várakozási időn túl is fennáll. Az egyes biztosítottakra vonatkozó várakozási idő kezdete a kockázatviselés kezdetével azonos.

A várakozási idő nem vonatkozik arra az esetre, ha a biztosítási esemény a kockázatviselés kezdetét követően

-  bekövetkező baleset, vagy

- fellépő heveny fertőző betegség (előzmény nélkül hirtelen fellépő bakteriális, vírusos, gombás, vagy protozoon okozta megbetegedés)

következménye.

Jelen biztosításban a várakozási idő alkalmazása szempontjából balesetnek minősül a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő olyan külső behatás, amelynek eredményeképp a baleset bekövetkeztétől számított egy éven belül a biztosított betegállományba kerül.

Nem minősül balesetnek a megemelés, rándulás, habituális ficam, patológiás törés,  fagyás, napszúrás és a hőguta.

  1. A biztosítási összeget a biztosító nem fizeti ki, ha az alább felsorolt mentesülési okok bármelyike bizonyíthatóan közrehatott a biztosítási esemény bekövetkezésében:

A biztosítási esemény

- a biztosított szándékos, vagy súlyosan gondatlan  jogellenes magatartása miatt következett be,

- a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, vagy azzal okozati összefüggésben következett be,

- a biztosított öngyilkossága, vagy öngyilkossági kisérlete miatt következett be, még akkor sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el,

- vezetői engedély nélkül történt gépjárművezetés közben következett be és a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,

- ittas állapotban történt gépjárművezetés közben következett be és a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,

- bekövetkeztekor a biztosított kábító, bódító szerek hatása alatt állt, vagy egyéb vegyi anyagot bódító szerként alkalmazott, és a káresemény ezzel összefüggésben következett be,

- a biztosított súlyosan ittas állapotával okozati összefüggésben következett be,

- az atommag szerkezetének módosulása, radioaktív, vagy egyéb ionizáló sugárzás miatt következett be,

- azzal okozati összefüggésben következett be, hogy a biztosított olyan gyógyszert szedett, melyet számára nem orvos rendelt,

- a biztosított terhességével, szülésével összefüggésben következett be,

- válogatott vagy első vagy másodosztályba sorolt sporttevékenység következménye,

- kizárólag kozmetikai jellegű plasztikai beavatkozások kezelésének következménye,

- elvonókúra (alkohol, kábítószer) következménye,

továbbá, ha

- a biztosítottnak háborús cselekményekben  valamely fél mellett történő aktív részvétele miatt következett be. Háborúnak minősül háború /hadüzenettel, vagy anélkül/, határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs, vagy puccskisérlet, népi megmozdulás /pl. nem engedélyezett tüntetés, vagy be nem jelentett sztrájk/, idegen ország korlátozott célú hadicselekményei /pl. csak légicsapás, vagy csak tengeri akció/, kommandótámadás, terrorcselekmény.

Kommandótámadás és terrorcselekmény esetén nem minősül háborús cselekményben való aktív részvételnek, ha a biztosított az áldozatok érdekében lép fel.

  1. Jelen biztosítás megszűnik a biztosított vonatkozásában az általános feltételek 20. pontjában foglaltakon túl, ha a biztosított bármely okból nyugállományba kerül, illetve ha részére a magyar társadalombiztosítási szerv 67%-os, vagy azt meghaladó mértékű rokkantságot állapít meg.
  1. Jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben a biztosító által kiadott Csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosítás általános feltételei, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései és a hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

Az időleges munkanélküliségre szóló napi térítés csoportos biztosítás különös feltételei

  1. Jelen biztosításban biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkezett 60 egymást követő naptári napot meghaladó regisztrált munkanélkülikénti nyilvántartása. Munkanélküli az, aki nincs munkajogviszonyban, nem végez önálló jövedelemszerző tevékenységet, valamint akit a munkaügyi központ/kirendeltség munkanélküliként, álláskeresőként tart számon.
  1. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a biztosított nyilvántartott munkanélküli állapotának a 61. napja. Jelen biztosításban a biztosító a munkanélküli állapot kezdetétől maximum hat hónapig, de a kockázatviselés kezdetétől számított kétévente csak egy alkalommal teljesít szolgáltatást.
  1. Jelen biztosítási feltételek szerint kizárólag a biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt – a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül – bekövetkezett vétlen és önhibáján kívüli munkanélkülivé válása minősül biztosítási események.
  1. A biztosító a kötvényben meghatározott napi térítést fizeti a munkanélküliség minden napjára, az önrészesedési időtartam napjainak kivételével.
  1. Az időleges munkanélküliségre vonatkozó biztosítási szolgáltatás további feltétele, hogy a biztosítottnak korábban Magyarországon honos (Magyarországon bejegyzett telephely, székhely) munkáltatóval kötött munkaviszonya szűnjön meg.

6.A biztosító teljesítéséhez az alábbi iratok szükségesek:

- a munkáltató által kitöltött „Igazolólap a munkanélküli járadék megállapításához” elnevezésű nyomtatvány másolatát,

- az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról szóló – igazolványának másolatát,

- a munkáltató által kitöltött igazolás másolata a munkaviszony megszűnéséről,

- a munkáltató levele a munkaviszony felmondásáról,

továbbá a biztosított köteles havonta megküldeni a biztosító részére

- a munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolását, hogy a biztosított az adott hónapra vonatkozóan mely időponttól, mely időpontig regisztrált munkanélküli,

- a munkanélküli járadék iránti kérelmet, vagy ha van, annak megállapító esetleg elutasító határozatának másolatát, esetleg a megállapított járadék vagy segély havi összegéről szóló szelvény fénymásolatát,

- a munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolását.

Az adott hónapra vonatkozó igazolást abban a hónapban, de legkésőbb az azt követő hónap 5-ig kell a biztosítóhoz eljuttatni, amelyben a biztosított munkanélküli volt.

Ha a biztosított az e pont szerinti dokumentumokat nem bocsátja a biztosító rendelkezésére a biztosító kötelezettségét teljesítettnek, és a szolgáltatást befejezettnek tekinti. A biztosító visszamenőleges hatállyal teljesíti a szolgáltatást, abban az esetben, amennyiben a biztosított pótolja az igazolást. A késedelem miatt felmerülő kamatot, egyéb költséget a biztosító nem fizet.

  1. A biztosítási összeget a biztosító nem fizeti ki, az alább felsorolt mentesülési okok bármelyike fennállása esetében:

- amennyiben a biztosított nem áll munkaviszonyban (pl. egyéni vállalkozó, megbízási jogviszony keretében foglalkoztatott, vagy egyéb jogviszony alapján űzött kereső foglalkozás),

- a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszűnése esetén, ha azt - a munkavállaló kezdeményezte,

- a munkaviszonynak a biztosított által kezdeményezett rendes felmondása miatti megszűnése esetén,

- a munkaviszony próbaidő alatti megszűnése esetén,

- a munkaviszonynak a munkáltató által rendkívüli felmondással történő megszűntetése esetén, illetve ha a munkáltató a biztosított magatartása miatt rendes felmondással élt,

- a munkáltató általi rendes felmondásra öregségi-, rokkantság miatti nyugdíjazás esetén,

- a határozott tartamú munkaviszony lejárta előtti azonnali hatályú felmondás, vagy közös megegyezéssel történő megszüntetés esetén,

- a biztosított munkaviszonyának megszűnése esetén, ha azt a munkáltató a biztosítás kezdete előtt már írásban közölte vagy bejelentette,

- a felmondó levél kézhezvételének napjától felvett hitelekre.

  1. Jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben a biztosító által kiadott Csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosítás általános feltételei, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései és a hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra szóló csoportos biztosítás különös feltételei

  1. Jelen biztosításban biztosítási esemény a biztosítottnak az érvényes biztosítási szerződés időtartamán belül balesettel közvetlen okozati összefüggésben bekövetkezett testi sérülése, mely olyan maradandó (végleges) egészségkárosodással jár, melynek mértéke eléri vagy meghaladja a szerződésben meghatározott minimális értéket, azzal a kikötéssel, hogy a biztosítási eseményhez vezető balesetnek a kockázatviselési időszakban kell bekövetkeznie.

Maradandó az egészségkárosodás akkor, ha a biztosított egészségi állapota orvosilag kialakult, stabilnak tekinthető. A maradandó egészségkárosodás megállapítása során a munkaképesség megváltozása és/vagy a sporttevékenység abbahagyásának kényszere nem irányadó.

2.  A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a kötvényben meghatározott összeg kifizetésére vállal kötelezettséget.

3.  Amennyiben a biztosított, vagy a biztosított írásbeli hozzájárulásával a szerződő kedvezményezettet nem jelölt, a 2.) pontbeli szolgáltatás kedvezményezettje a biztosított.

4.  Jelen biztosításban baleset a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő, olyan külső behatás, amelynek következtében a biztosított azonnal, vagy a balesettől számított egy éven belül maradandó egészségkárosodást szenved.

     Nem minősül balesetnek a megemelés, rándulás, habituális ficam, patológiás törés, fagyás, napszúrás és a hőguta.

  1. A balesetből eredő maradandó egészségkárosodás mértékét - tekintet nélkül a biztosított foglalkozására - a biztosító orvosa állapítja meg, más szakértői testületek döntésétől függetlenül. Az egészségkárosodás mértékének meghatározásakor az orvosszakértői vizsgálat alapján megállapított anatómiai károsodásból adódó funkciócsökkenést kell figyelembe venni, a munkaképesség csökkenéstől vagy munkaköri alkalmasságtól függetlenül. A megállapításra az alábbiakban felsorolt csonkolásos esetekben azonnal, egyéb esetekben a végállapot kialakulását követően, legkésőbb 2 év után kerül sor.

     A csonkolásos esetekre vonatkozó rokkantsági táblázat:

- mindkét felkar elvesztése

100%

- mindkét comb elvesztése

100%

- mindkét szem látóképességének teljes elvesztése

100%

- mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése

70%

- jobb kéz elvesztése (csuklón alul)*

65%

- bal kéz elvesztése (csuklón alul)*

50%

- hüvelykujj teljes elvesztése

20%

- mutatóujj teljes elvesztése

10%

- egyéb kézujj teljes elvesztése

5%

     *igazolt vagy előre jelzett balkezesség esetén a térítés fordított

    

Egy eseménnyel kapcsolatban egy biztosítottra vonatkozóan a baleseti eredetű, maradandó egészségkárosodás térítése a 100 %-ot nem haladhatja meg.

     Az itt fel nem sorolt esetekben a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosszakértője állapítja meg. Megállapítása független más orvosszakértői testület döntésétől.

     A baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek a korábbi károsodás mértékéig a biztosításból kizártak. Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezésekor már meglévő sérülés, állapot legalább 25%-os mértékben közrehatott a biztosítási eseménnyel összefüggő maradandó egészségkárosodás kialakulásában, a biztosító a közrehatás mértékével csökkentett egészségkárosodás alapján szolgáltat. Maradandó egészségkárosodásra vonatkozó szolgáltatási igény nem támasztható, ha a biztosított a balesetet követő 15 napon belül meghal.

6.  A szolgáltatáshoz szükséges iratok:

     - biztosítási esemény (szolgáltatási igény) bejelentése,

     - a szerződő igazolása a biztosítotti jogviszonyról,

     - hatósági eljárás esetén a határozat,

     - kórházi zárójelentés,

     - a balesetet igazoló hivatalos okmány.

     A fentieken felül a biztosítónak jogában áll minden, a biztosítási eseménnyel kapcsolatba hozható iratba betekinteni.

  1. A biztosítási összeget a biztosító a kedvezményezett kizárásával a biztosítottnak fizeti ki, ha a biztosítási esemény a kedvezményezett szándékos magatartásának következménye.
  1. A biztosítási összeget a biztosító nem fizeti ki, ha az alábbiakban felsorolt mentesülési okok bármelyike bizonyíthatóan fennáll:

A biztosítási esemény

- a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, vagy azzal okozati összefüggésben következett be,

- a biztosított súlyosan gondatlan magatartása következtében következett be,

- a biztosított öngyilkossági kísérlete miatt következett be, még akkor sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el,

- vezetői engedély nélkül történt gépjárművezetés közben következett be, és a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,

- ittas állapotban történt gépjárművezetés közben következett be, és a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,

- bekövetkeztekor a biztosított kábító, bódító szerek hatása alatt állt vagy egyéb vegyi anyagot bódító szerként alkalmazott, és a káresemény ezzel okozati összefüggésben következett be,

- a biztosított súlyosan ittas állapotával okozati összefüggésben következett be,    

- azzal okozati összefüggésben következett be, hogy a biztosított olyan gyógyszert szedett, amelyet számára nem orvos rendelt,

- atommag szerkezetének módosulása, radioaktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárzás miatt következett be,

- a biztosítottnak háborús cselekményekben, valamelyik fél mellett történő aktív részvétele miatt következett be. Háborúnak minősül: háború (hadüzenettel vagy anélkül), határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés, vagy be nem jelentett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás, vagy csak tengeri akció), kommandótámadás, terrorcselekmény.

        Kommandótámadás és terrorcselekmény esetén nem minősül háborús cselekményben való aktív részvételnek, ha a biztosított az áldozatok érdekében lép fel.

  1. A biztosító fenntartja magának a jogot, hogy a biztosítottnál az egészségi állapotot a biztosító által megnevezett orvosokkal ellenőriztesse.

10. Jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben a biztosító által kiadott Csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosítás általános feltételei, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései és a hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

Baleseti eredetű kórházi ápolás esetén napi térítésre szóló csoportos biztosítás különös feltételei

  1. Jelen biztosításban biztosítási esemény a biztosítottnak a biztosítás tartamán belül bekövetkező balesetből eredő, annak bekövetkeztétől számított egy éven belül, orvosilag indokolt kórházi fekvőbeteg ellátása, feltéve, hogy a kórházban eltöltött napok száma a kötvényben rögzített önrészesedési időtartamot meghaladja, azzal a kikötéssel, hogy a biztosítási eseményhez vezető balesetnek a kockázatviselési időszakban kell bekövetkeznie.
  1. Az önrészesedési időtartam az azonos balesetből eredő, egymást követő, többszöri folyamatos kórházi ápolási tartamok esetében minden egyes ápolási tartamra külön-külön érvényes, azaz ha a kórházi ápolás megszakítás után folytatódik, az ápolási napok nem adódnak össze. Egy balesetből eredően a biztosító összesen legfeljebb 180 nap ápolási tartamra nyújt biztosítási fedezetet, amely 180 nap magában foglalja az önrészesedési időtartam napjainak számát is.
  1. A biztosító a kötvényben meghatározott napi térítést fizet minden olyan napra, amelyen a biztosított az 1.) pont szerinti ellátásban részesült. Ez alól kivételt képeznek az önrészesedési időtartam napjai.
  1. Önrészesedési időtartam: Az 1.) pont szerinti kórházi fekvőbeteg ellátásnak az első, kötvényben meghatározott számú napból álló időszaka. A biztosító az önrészesedési időtartam napjaira nem nyújt térítést.
  1. Jelen biztosítás szempontjából nem minősülnek kórháznak:
    • az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóintézetei,
    • gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok.

Nem minősül továbbá kórházi fekvőbeteg ellátásnak az adaptációs szabadság időtartama.

  1. Amennyiben a biztosított vagy a biztosított írásbeli hozzájárulásával a szerződő kedvezményezettet nem jelölt, a 2.) pontbeli szolgáltatás kedvezményezettje a biztosított.
  1. A szolgáltatáshoz szükséges iratok:
    • biztosítási esemény (szolgáltatási igény) bejelentése,
    • a szerződő igazolása a biztosítotti jogviszonyról,
    • a balesetet igazoló hivatalos okmány,     
    • hatósági eljárás esetén a határozat,
    • a múlékony sérülésre vonatkozó orvosi dokumentáció,
    • kórházi zárójelentés(ek).

A fentieken felül a biztosítónak jogában áll minden, a biztosítási eseménnyel kapcsolatba hozható iratba betekinteni.

  1. Jelen biztosításban baleset a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő olyan külső behatás, amelynek következtében a biztosított a baleset bekövetkeztétől számított egy éven belül kórházi kezelésre szorul.

Nem minősül balesetnek a megemelés, rándulás, habituális ficam, patológiás törés, fagyás, napszúrás és a hőguta.

  1. A biztosítási összeget a biztosító a kedvezményezett kizárásával a biztosítottnak fizeti ki, ha a biztosítási esemény a kedvezményezett szándékos magatartásának következménye.
  1. A biztosítási összeget a biztosító nem fizeti ki, ha az alábbiakban felsorolt mentesülési okok bármelyike bizonyíthatóan fennáll:

A biztosítási esemény

  • a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, vagy azzal okozati összefüggésben következett be,
  • a biztosított súlyosan gondatlan magatartása következtében következett be,
  • a biztosított öngyilkossági kísérlete miatt következett be, még akkor sem, ha azt a biztosított tudatzavarban követte el,
  • vezetői engedély nélkül történt gépjárművezetés közben következett be, és a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,
  • ittas állapotban történt gépjárművezetés közben következett be, és a biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,
  • bekövetkeztekor a biztosított kábító, bódító szerek hatása alatt állt vagy egyéb vegyi anyagot bódító szerként alkalmazott. és a káresemény ezzel okozati összefüggésben következett be,
  • a biztosított súlyosan ittas állapotával okozati összefüggésben következett be,
  • azzal okozati összefüggésben következett be, hogy a biztosított olyan gyógyszert szedett, amelyet számára nem orvos rendelt,
  • atommag szerkezetének módosulása, radioaktív vagy ionizáló sugárzás miatt következett be,
  • a biztosítottnak háborús cselekményekben, valamelyik fél mellett történő aktív részvétele miatt következett be. Háborúnak minősül: háború (hadüzenettel vagy anélkül), határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés, vagy be nem jelentett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás, vagy csak tengeri akció), kommandótámadás, terrorcselekmény.

Kommandótámadás és terrorcselekmény esetén nem minősül háborús cselekményekben való aktív részvételnek, ha a biztosított az áldozatok érdekében lép fel.

  1. Jelen különös feltételekben nem szabályozott kérdésekben a biztosító által kiadott Csoportos élet-, baleset- és betegségbiztosítás általános feltételei, a Polgári Törvénykönyv rendelkezései és a hatályos magyar jogszabályok az irányadóak.

Kérdésem van!                                            Megkötöm a biztosítást